Kirobbanó sikert aratott az idei Sárkányhajó Világbajnokság, Szeged városa és a Maty-éri vízicentrum újra nagyot alkotott. Kommentár sem kell a magyar válogatott teljesítményéhez, az egy tucat érem (8 arany, 4 ezüst) önmagáért beszél, meglepőnek sem lehet nevezni, bár a magyarok minden idők legjobb szereplését produkálták a tizenöt országot felvonultató mezőnyben. A hangulat és maga a sportág annál több szót érdemel, a Baráth Etelét lerohanó riporterek is inkább erről hallhattak a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnökének mestermérlege során.

A több ezres közönség hihetetlen atmoszférát teremtett az olimpiai központ területén, ami nem is lenne akkora szenzáció, hiszen erre már volt néhány példa, de ezúttal nem kajak-kenu világtalálkozó volt, hanem egy, a többség számára ismeretlen sportág legjobbjai gyűltek össze. Egy éve még talán hallomásból sem ismerték a sárkányhajózást, azóta viszont egy hét régiót érintő roadshow keretében az ország legdinamikusabban fejlődő sportágává nőtte ki magát.

Amatőrök hajthattak azért, hogy Vajda Attilával vagy más kajak-kenu klasszissal együtt evezhessenek a népszerűsítő rendezvénysorozatot lezáró szegedi vébén. A települések közötti fődíj egymillió forint volt, amely Pesterzsébetet gazdagítja, de itt a pénz sokadlagos tényező volt. A dicsőség is mellékes, hiszen itt dzsembori volt, kérem szépen!

Tősgyökeres szegedi sportrajongóként is meglepődtem a hangulaton, bár a városiak szurkolói kultúráját és a szövetség igyekezetét ismerve garantált a szédületes élmény, de ez mégis csak egy ismeretlen sportág volt. Csak volt. Kétségem sincs a felől, hogy a kajak-kenu magyar szerelmeseinek szívében három nap alatt méltó helyett foglalt el a sárkányhajózás. A tribün megtelt, a parton is ezrével sütkérezett a publikum (vasárnap fantasztikus időt fogtak ki a napfény városában), és ha hangosabb nem is volt a már nosztalgiázástól is fülzúdító 1998-as és 2006-os kajak-kenu világbajnokságnál, intenzitásban felvette a kesztyűt a sportág talán két legjobban sikerült eseményével.

Nem véletlenül használtam az intenzitás szót, a negyed tonnás mahagóni csodák hajtása nem kevés erőkifejtést igényel. A parton elhelyeztek egy szabadon kipróbálható sárkányhajós ergométert, amelyre ott jártamkor éppen egy jó kondiban lévő harmincas férfi pattant fel. Egy perc múlva lihegve hagyta abba a könnyelmű kísérletezést. Ugyanez a művelet egy húszfős, felkészült és szinkronban lévő legénység esetében vizuális csemege, a hangról nem is beszélve, amelyet az ütemet diktáló dobosok szolgáltatnak. A látvány mellett a sárkányhajózás közösségi élménye is kiemelendő, hiszen egyre népszerűbb a cégek csapatépítő tréningei körében. Korábban néhány emberrel már találkoztam, akik munkahelyi „kötelességből” ragadtak lapátot, mind azt vallották, hogy hatására hatékonyabb lett a közös irodai munka. Nem is csoda, hiszen a sárkányhajózás azon kevés sportág közé tartozik, amely még versenyhelyzetben is önfeledt játék tud lenni. Az ebben kételkedőknek elég volt csak az állandóan jó kedélyű, mosolygós iráni válogatottra nézni :)

Qu Yuan hősi halála ugyan nem döntötte meg a koholt vádakat gyártó Chu Királyság kormányát, mégsem volt hiába a kínai költő legendás öngyilkossága, hiszen a kínaiak fantasztikus sportággal tisztelegnek a költő emléke előtt. Kétezer évvel később a Maty-éren is hódított a hagyomány, a vébé persze külsőségekben nem versenyezhetett az ázsiai viadalokkal, vagy éppen a velencei Vogalonga fesztivállal, színvonalban viszont igen. Laikus szemmel is észrevehető volt például a hétvége legszebb villanása, az utolsó üldözéses számban az egyik magyar egység kormányosa jóvoltából Michael Schumachert megszégyenítő éles kanyarbevétellel előzött meg egyszerre több hajót is, a magyar és orosz egységek éremhajszoló szoros küzdelmei pedig egytől-egyik ínyencségnek számítottak.

Fárasztó volt a poznani kajak-kenu világbajnokság, legjobbjaink mégis vállalták a szereplést, sőt, olyan jól érezték magukat, hogy az utolsó versenyszám után a part felé eveztek és kántálták a népes publikumnak: „Köszönjük, köszönjük, köszönjük!"

Ugyan már, mi köszönjük!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.