Kevés olyan magyar filmet láttam, amire azt mondom, hogy hazánkban mindenkinek látnia kell, de a Puskás Hungary ilyen. Nem csak azért, mert illik ismerni a labdarúgás egyik legnagyobb alakjának élettörténetét, hanem azért is, mert Almási Tamás kiváló alkotással tárja elénk Puskás Ferenc hihetetlen karrierjét és személyiségét. A közel két órás dokumentumfilmről a premier után írtam egy dicsérő filmkritikát, amelyet most változtatás nélkül közlök. Ha az írástól kedvet kapva csak egy ember is a Duna TV-re kapcsol ma este 19 órakor, már megérte.

Almási Tamás tematikusan és kronológiailag jól komponált dokumentumfilmjében belecsöppenünk a kezdetekbe. A focipálya szomszédságában élő, rongylabdát kergető és lilahagymát majszoló kisgyerekről a legkompetensebb személy, a futballista húga, Puskás Éva nyilatkozik. Mint kiderül a tehetséget a Kispest akkori játékosai nevezték el Öcsinek, akiről – az alkotás kuriózumára jellemzően - fiatalkori felvételt is láthatunk. A futball-legenda „elkapott”, barátainak írt őszinte levelei csak növelik a film exkluzivitását.

 

A film nem csak sikerekről szól, de azokat – ahogy az életben is – a vásznon végigkísérik a történelmi pillanatképek. A cím nem csak Puskás ismertségére utal, hanem a 20. századra magára, hiszen a történetben lépten-nyomon a magyar históriáskönyvek szereplőibe és jelenségeibe botlunk. A legismertebb magyar egyben történelmünk megtestesítője is, melyet a róla készült ügynöki jelentések is kitűnően alátámasztanak. Külön öröm volt látni, hogy nem csak a focista, hanem a hatalmat jól kijátszó és kezelő, diplomáciai érzékkel megáldott „futballpolitikus” is megjelenik, aki apaként védelmezte Aranycsapatnak becézett családját.

 

Az életművet kísérő hangjegyeket mind a helyén éreztem. Dés László szerzeményei kitűnően illettek a témához és dokumentumfilm jellegéhez egyaránt. A spanyol és görög korszakot kísérő ritmusok telitalálatok, ráadásul előbbi kapcsán egy igazi különlegesség fültanúi lehetnek a nézők, ugyanis Pancho egyik madridi dalolását bakelit lemez minőségben élvezhetjük.

 

Ha már a hangnál tartunk, dicséret illeti a Puskás Ferencet megelevenítő szinkronszínész kiválasztását is. Csuja Imrénél megfelelőbb személyt aligha találhattak volna erre a posztra, hiszen hangjában az Öcsi bácsit jellemző csibészség és humorérzék mellett úriember mivolta is jól hallatszik.

 

Az alkotás legnagyobb erénye a hitelesség. Neves magyar és külföldi focisták, szakemberek és sportújságírók anekdotáznak. Puksás Ferenc és özvegye nyilatkozatai mellet a teljesség igénye nélkül: Szepesi György, Grosics Gyula, Di Stefano, Michel Platini, Pelé, Franz Beckenbauer és Sir Alex Ferguson is szót kap a nem mindennapi interjúkoszorúban.

 

Puskás olyan volt, mint Odüsszeusz, aki körbejárta a világot majd hazatért; mint Zorba, aki szerette az életet. A hasonlításokat görögöktől halljuk, akik emocionális túlfűtöttségükről híresek, de véleményüket mégsem érezzük túlzásnak. Nem a hasonlatok igazolják a filmet, hanem a film a hasonlatokat, hiszen a legenda emberközpontú bemutatása fantasztikusan sikerült.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.